hetilap

Hetek hetilap vásárlás

2010. 06. 25. (XIV/25) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Börtönből indult a sikertörténet

Olaszországban az ügyészség vádat emelt az egyik legismertebb olasz katolikus személyiség, a kitűnő politikai kapcsolatokkal is rendelkező Pierino Gelmini atya ellen. A hatvanas években csalás miatt négy év börtönre ítélt Gelminit ezúttal az általa alapított és vezetett drog­rehabilitációs központban elkövetett szexuális zaklatással gyanúsítják. A bírósági tárgyalásra 2011 elején kerül majd sor.

A csapos visszaszól

Oroszország jelentősen csökkentette a Fehéroroszországnak szállított földgáz mennyiségét. Az európai ellátást is érintő orosz–fehérorosz gázháború tétje végső soron Lukasenko elnök politikai túlélése. Lapzártánkkor Fehéroroszország közölte: kifizették a Gazprommal szemben fennálló 187 millió dolláros adósságukat. Ezzel azonban a vita még nem zárult le.

A nácizmus nélküli világ

„A nácizmus nélküli világ” néven nemzetközi emberi jogi mozgalmat indítanak egyházak és civil szervezetek. A Kijevben megrendezett nagyszabású fórumon az Interfax orosz hírügynökség beszámolója alapján 23 országból több mint100 felekezet és civil szervezet képviseltette magát.

Húsz év mérlegen

Ismét beteljesedni látszik Ady Endre szóalkotása, aki Magyarországról következőképp fogalmazott: „Komp-ország (…) legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza.” Úgy tűnik, a komp megszokott kelet–nyugat útvonala kiegészült egy észak–dél iránnyal is, így most a Balkán felé úszik.

Belföld

Nem akarunk tantervi diktatúrát

Megerősíti az iskolák hagyományos nevelő és oktató szerepét, visszaállítja a tanárok tekintélyét, visszaadja a tudás becsületét. Összességében szembemenne az elmúlt évek teljesítmény- és fegyelmezésellenes szemléletmódjával a gyökeres megújulást hirdető kereszténydemokrata oktatásirányítás. Világnézeti elvárásokat nem lehet megfogalmazni egy modern demokratikus társadalom oktatáspolitikájában, de értékelvárásokat igen - mondta a Heteknek adott interjúban Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásügyi államtitkára.

Toroczkai vs. Rafael

Jelentéktelen ügy, mondhatnánk arra a tavaly februári csoportos garázdaságra, melynek a héten kezdődött el a bírósági tárgyalása. Csakhogy mind a vádlottak, mind a sértettek között olyan személyek szerepelnek, akik garantálják a további izgalmakat, közös történetük pedig több érdekes kérdést is felvet.

Az új médiatörvény-tervezet történelmi párhuzamai

Számos párhuzam található a Fidesz új médiatörvény-javaslata és a Horthy-rendszer sajtókezelési gyakorlata között. Ám akad olyasmi is, amiben a harmincas évekbeli hatalom puhább volt, mint a jelenlegi kormánypárt.

Miért éppen Schmitt?

Nem indokolta a Fidesz vezérkara, hogy az általuk öt éve az államfői székbe emelt, a Gyurcsány-kormánnyal sokszor élesen konfrontáló, mérsékelt jobboldali körökben népszerű Sólyom László helyett miért épp Schmitt Pált jelölik köztársasági elnöknek. Noha fideszes körökben, illetve a párt értelmiségi udvarában (szigorúan fű alatt) okozott némi megütközést a döntés, nyílt kritikára eddig nem került sor.

HÁTTÉR

Bankadó a sláger

A spanyol elnökséget lezáró brüsszeli EU-csúcson az unió állam- és kormányfői többek között döntöttek az Európa 2020 stratégiáról, valamint a globális banki és tranzakciós adó javas­latá­ról. A magyar miniszterelnök szerint észre kell venni a válságban rejlő lehetőségeket is.

Devizahitelesek sikolya

Csodavárás után csalódottság lett úrrá a bajba jutott devizaadósokon, miután az új kormány visszakozni látszik a megmentésüktől. Legjobb esetben is a bankadó alkujaként jöhet szóba a téma. Lapunknak nyilatkozó szakértő tapasztalata szerint a fizetésképtelenség már a kétkeresős középosztálybeli családokat is elérte.

A leszámolás a lealjasodás legbiztosabb útja

Amikor a fiatal lázad, apja ellenében a nagyapja egykori szövegeit veszi elő, a nagyapa pedig náci jellegű szövegeket mondott – véli Konrád György író a Jobbik-jelenségről. A Demokratikus Ellenzék vezéralakja szerint nem történt forradalom a szavazó­fülkékben, ellenben úgy tűnik számára, hogy alig egy hónap alatt szűkült a polgári szabadságok köre.

Történelemismeret és „zsidókérdés”

Ha 2010-ben Magyarországon „zsidókérdés” létezhet, annak több oka, és így több magyarázata van. Ezek közül csak a zsidókérdés és a történelemismeret összefüggésével szeretnék foglalkozni.A 20. század fordulója körül állapította meg egy francia szociológus, hogy a „múlt társadalmi konstrukció”. Ezt a felismerést semmi sem illusztrálja jobban, mint a zsidókra vonatkozó történelemismeret, illetve annak alapvető hiányossága Magyarországon. Habár a zsidók alapvető történelmi szerepe Magyarország átalakulásában és újrafelemelkedésében döntően a 19. század első kétharmadára esik, az utána következő évtizedekben sem volt elhanyagolható az, amit létrehoztak: a gabonakereskedők egy része megteremtette a legnagyobb magyar iparágat, a malom­-ipart. Így gabona helyett már lisztet exportálhattak egész Európába, de még Dél-Amerikába is. Másik részük életre hívta a bankok és takarékpénztárak hálózatát, vagyis a magyar hitelrendszert, a további iparosítás (élelmiszeripar, közlekedési eszközöket gyártó ipar, fém-, vegyi és villamossági ipar stb.) elengedhetetlen feltételét. Az iparosítás mellett jelentékenyen hozzájárultak a magyar polgári kultúra kifejlődéséhez is. Hogyan lehet azonban, hogy sokan mit sem tudnak erről? Úgy, hogy a történelem, a múlt nem az, ami megtörtént, hanem az, amire a társadalom emlékezni akar. És amire emlékezni akar, azt kiemeli, kidomborítja, amire pedig nem, azt a feledés enyészetének engedi át. A történettudomány pedig „tiszteletben tartja” a társadalmi szándékot, nem szívesen helyezkedik szembe vele. Így jön létre a történelmi múlt mint társadalmi konstrukció.A zsidókkal kapcsolatban a magyar társadalomnak mintha ez lett volna, ez lenne a jelszava: róluk vagy rosszat, vagy semmit. Ezért őrizte meg emlékezetében az 1919-es proletárdiktatúra „zsidó terrorját” és a Rákosi vezette „négyesfogat” félelmetes uralmát, míg teljesen kiejtette emlékezetéből a zsidó polgárság egyedülálló pozitív történelmi szerepét a 19. század folyamán. Még ott is, ahol ez a szerep nagy tudományos felkészültséggel részletesen ki van dolgozva (így Vörös Károlynak Budapest – Pest-Buda – történetéről írt műve 4. kötetében), ott sem mint zsidókról van róluk szó, hanem mint gabonakereskedőkről. (Igaz, ennek a szerzőnek egy tanulmánya kimondottan a zsidó gabonakereskedők kereskedelmi és városiasodást előmozdító tevékenységéről szól a 19. századi Magyarországon, de ez németül íródott, és egy Hollandiában kiadott tanulmánykötetben jelent meg.)A társadalom múltat konstruáló tevékenysége nemcsak a megtörténteket homályosítja el és teszi titkossá, hanem hozzáadja ehhez a meg sem történteket is. Így a 20. század nagy magyar történésze, Szekfű Gyula „látatlanban” átvette az Istóczy Antiszemita Pártja által a köztudatba ültetett kitalálást, hogy a magyarországi zsidók az 1867-es kiegyezés után vándoroltak be Galíciából. A magyar közvélemény nagy részének – Teleki Páltól Németh Lászlóig ez begyökerezett meggyőződésévé vált, Németh László nyomán pedig a népi íróknak is. Szekfű nem végzett semmi történelmi kutatást ebben a tárgyban. Ám a nem éppen zsidóbarát levéltáros, Kovách Alajos megtette ezt – nem másért, csak hogy tudományosan alátámaszthassa e híresztelés igazságát. Megrökönyödésére az derült ki az általa feltárt adatokból, hogy 1867-től több zsidó hagyta el az országot, mint amennyi bejött. (A kivándorlás egyik oka talán a tiszaeszlári vérvád hatására az országon átcsapó antiszemita hullám lehetett.) A 19. század nyolcvanas éveiben kitört oroszországi pogromok elől Magyarországra is menekült zsidók pedig majdnem valamennyien továbbvándoroltak Nyugat-Európa, Észak- és Dél-Amerika felé.Szekfű Gyula más vonatkozásban is nagy hatással volt a magyar történelemtudatra. Három nemzedék című könyve a 19. századi Magyarországról sokaknak máig a bibliája lett. Legtöbb olvasója – úgy tűnik – nem vette észre, hogy ez a mű nem tudományos monográfia, hanem ideológiai pamflet, mely az 1920-as évek ellenforradalmi rezsimjének az eszmei megalapozását volt hivatott szolgálni azáltal, hogy leszámolt a 19. századi nemzeti liberalizmussal. Mi is volt a könyv alcíme? Egy hanyatló korszak története! Hanyatló korszaknak minősítette a magyar 19. századot, amikor Magyarország Mohács után 300 évvel újra európai (társ)nagyhatalommá lett, amikor 63 vármegyéjével helyreállt a középkori Nagy-Magyarország, amikor Budapest regionális kereskedelmi központtá lett, amikor megszületett a magyar polgári kultúra, iparágak egész sora bontakozott ki, és a gazdaságban a külföldi tőke aránya az 1867-es 75 százalékról 25 százalékra csökkent!A zsidókra vonatkozólag társadalmilag konstruált múltkép kegyetlen egyoldalúságát a következőképpen magyaráznám:1) A 19. században is kétféleképpen észlelte a társadalom a zsidókat. Egy nagyon vékony nemesi elit tudatában volt a zsidók jelentőségének, és nagyra értékelte ezt. A reformországgyűléseken az Alsó Táblán egymás után nyújtottak be és szavaztak meg törvényjavaslatokat a zsidók helyzetének és tevékenységének megkönnyítésére. A lakosság óriási többsége azonban érthető idegenkedéssel tekintett rájuk. Először is az egyház által gyűlöletessé tett vallásuk miatt, másodszor a számukra érthetetlen jiddis nyelvük okán, harmadszor pedig azért, mert a kereskedelmi tevékenység megvetendő foglalkozásnak számított. A zsidók tehát nem tartoztak azok közé, akiket az emlékezet szívesen megőrzött.2) Egy másik, fontosabb ok az egyoldalúságra a magyar társadalom tektonikus mozgásával függ össze. A 19. század utolsó harmadában és utána folytatólag aláhanyatlott a köznemesség (új nevén: dzsentri), és helyet adott egy részben belőle kialakult új, széles osztálynak: az államhivatalnoki vagy államosztálynak, amely önmagát szívesebben nevezte keresztény úri középosztálynak. Másutt leírt folyamatok következtében ez az osztály vált az antiszemitizmus társadalmi hordozójává Magyarországon. A monarchia szétesésével az arisztokrata nagybirtokos osztály elvesztette bécsi támaszát, így kénytelen volt maga mellé emelni a hatalomba a keresztény úri középosztályt. Ez az osztályszövetség volt az ellenforradalmi rendszer társadalmi alapja. Az államosztálynak így széles lehetőségei nyíltak arra, hogy a maga szemléletmódját egyre inkább érvényesítse az egész társadalomban, beleértve a múltról alkotott szemléletét, a múlt megkonstruálását. A kádári és a poszt-kádári társadalomnak kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy a zsidókról terjesztett, társadalmilag konstruált torzképpel a valóságos történelmi szereplésüknek megfelelő képet állítsa szembe. Ezért is lehet 2010-ben „zsidókérdés” Magyarországon. Béri János, Svájc

Rebeka a rengetegben

Arini – Magyarfalu. Közel ezerfős színmagyar település Bákóban, a Szeret folyó túlpartján, magas hegyek és fennsíkok közzé bújtatva. Csángók lakják, akik magyarul szólnak, értenek, álmodnak, mesélnek, énekelnek. Komáromi Rebeka tős-gyökeres budai lány, tíz hónapja jött ide tanítani, a boldogság és a megelégedés az arcára van írva. Az ő története következik most.

Amikor elszakad a cérna

Az árvizek nemcsak anyagi, hanem lelki károkat is okoztak, ezért az életmentésben pszichológusok is részt vettek. Dr. Fischer Miklós, az Országos Katasztrófavédelem önkéntesekből álló csoportja, a Krízis Intervenciós Team tagjaként nyújtott segítséget a bajbajutottaknak.

Csapásra csapás

Miután az újságok címlapjáról lekerültek az árvízi beszámolók, az átlagos hírfogyasztónak olyan érzete támadhat, mintha a hazánkat sújtó csapássorozat véget ért volna. A súlyos károk számbavétele mellett azonban az árvízi védekezés még továbbra is tart – igaz, kisebb intenzitással. Ezenkívül a rekordmennyiségű csapadék – benne jéggel, sőt, békákkal – régen nem tapasztalt pusztítást végzett az ország több térségében is.

180 nap katasztrófa

Nem kell összeesküvés-elméleteket gyártani ahhoz, hogy gyanakodni kezdjünk: szokatlan, szinte már ítéletszerű csapások érik a Földet. 2010 első felében a haiti katasztrófától kezdve a chilei földrengésen át szinte az összes földrészen pusztító természeti csapásokig már nagyobb megpróbáltatások érték bolygónkat, mint korábban több év alatt együttvéve. És úgy tűnik, még nincs vége.

KÁVÉSZÜNET

A futball gyógyíthatja Dél-Afrikát

A világbajnokság kapcsán sok szó esik arról, hogy a terhelt sorsú házigazdák vajon mennyit tudnak majd profitálni a világ egyik legnagyobb sporteseményéből. Gazdasági értelemben a kérdésre a választ a jövő adja meg, társadalmi szempontból azonban már érzékelhető némi javulás. Legalábbis ezt mondja Kovács Gábor, aki 1991 óta él a Dél-afrikai Köztársaságban.

4–0-nál elnémult az észak-koreai szpíker

A világbajnokság egyik legérdekesebb csapata az Észak-Koreai válogatott. Persze nem feltétlenül a játéktudásuk miatt, hanem mert egy hamisítatlan kommunista diktatúrából érkeztek. Ezért a velük kapcsolatos információk – ezekből nincs túl sok – hasonló érdeklődést váltanak ki a nemzetközi közvéleményből, mint amikor a kisiskolásoknak először hozzák elő a csontvázat a biológiaszertárból.

Avagy arról, hogy miről szól a futball, ha nem arról

Ránk öntötték a labdarúgást irgalmatlan dózisban. Vébé van, mindenki erről akar beszélni, gondolkozni és elmesélni, hozzátenni saját történetét. A labdarúgás korunk egyik legátfogóbb szabadon tágítható metaforája, amely a kor megértését talán legkönnyebben elősegíti. A metaforikus keretben egy elképesztő eposzi folyam hömpölyög, amely magába foglal regéket, hőstörténeteket, meséket és példázatokat, mítoszok születnek, és sorstragédiák döntenek romokba életeket, pályafutásokat.

Hajdúszoboszló: a természet patikája

Az Alföld északi részén a Dél-Hajdúság tájegység területén fekszik Hajdúszoboszló. A város környékén három jellegzetes táj - a Hortobágy, a Hajdúhát, valamint Sárrét-Berettyó vidéke - találkozik. Napjainkban hazánk egyik leglátogatottabb kelet-magyarországi fürdővárosa, amely méltán érdemelte ki a megtisztelő „természet patikája”, a „strandolók paradicsoma” vagy a „reu­mások Mekkája” jelzőket is.

A Gladiátor visszatér

Robin Hood meséje a nagy közös kultúrkincs része. Helye van angol nyelvkönyvben, nézhetjük rajzfilmen, akár tévésorozattá is nyújtható. Ridley Scott (kis képünkön) nem az ismert kalandokat melegítette fel, hanem a ma divatos képlet szerint az előzményeket álmodta vászonra. Ez is egy módja a nagy történetek és mitikus hősök újrahasznosításának.

Steven Spielberg: szenvedélye a film

„Mielőtt egy kockázatos történetbe fognék, legyen szó cápáról vagy dino­szauruszokról, földön­kívüliekről vagy a történelemről,mindig belegondolok, vajon megúszom-e majd az egészet. Ha nincs miért aggódnom, meg sem csinálom azt a filmet.” A filmtörténet egyik legmeghatározóbb alakja tudja, mi az egészséges kockázat. Steven Spielberg kamerája ha nem is tévedhetetlen, elég pontos ahhoz, hogy rendre betaláljon a nagy­érdeműnél.
Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!